2013. február 4., hétfő

Kísértés Rt. Idézet 5.


67. o. „Phaniel joviális mosolyt villantott rá, és a lánc végét az öve bújtatójához lakatolta. A következő pillanatban a bőröndből kiröppent egy fényes glória, kerengett egy darabig, majd amikor belátta, hogy nem szabadulhat a kötelék miatt, megalkuvóan elfoglalta eredeti helyét az angyal feje felett.
- A glóriám időnként hajlamos elmászkálni – magyarázta készségesen Phaniel, beigazolva Nathanael aggályait.”

Na, most mondja nekem azt valaki, hogy egy elmászkáló glória nem vicces!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése