2013. február 4., hétfő

A fehér féreg fészke vége


195. o. „- (…) Ideje hazasietnünk! A hitvesed talán már ébredezik, és eleinte bizonyára rémült lesz. Menjünk haza, amilyen gyorsan csak tudunk! Gondoskodom róla, hogy az asztalon várjon a reggeli. Azt hiszem, mindnyájan vágyunk rá.”

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése